JELENLEG AZ OLDAL SZERKESZTÉS ALATT ÁLL! MEGÉRTÉSETEKET KÖSZÖNÖM!

2015. március 22., vasárnap

Miért nem írtam?

"Azért nem írok, mert élek. Azért élek, hogy aztán legyen miről írnom." 

Múlt hét vasárnapra azt terveztem, hogy itthon leszek és egy-két házimunka elvégzése mellett írok egy csomó bejegyzést, hogy legyen mit posztolgatnom azalatt a másfél hét alatt, amíg nem leszek itthon. Csakhogy a dolgok másként alakultak...

Délelőtt elmentem az istentiszteletre, ami után még ottmaradtam beszélgetni. Annyira elhúzódott az idő, hogy meghívást kaptam ebédre és már a parókiáról nagyjából fél 3-kor távoztam. Azután szerettem volna megnézni a Vasútmodell kiállítást. Nem szántam rá sok időt, de nem én döntöttem. Egyrészt lenyűgöző volt maga a kiállítás világa, másrészt nagyjából egy órát beszélgettem egy úriemberrel, akivel kezdve a vasútmodellezés csínjától-bínjától, egészen az élet nagy kérdéseiig mindenféléről szó esett.


Végtére is eltelt a nap úgy, hogy "semmit" nem csináltam. Kicsit volt bennem rossz érzés, hogy mennyi mindent terveztem és nem valósítottam meg, ugyanakkor nem bántam, mert sokkal többet értek ezek a beszélgetések, mint kiporszívózni a nagyszobát.

Írni azonban tényleg szerettem volna, hiszen nem szerettem volna, hogy olvasnivaló nélkül maradjatok vasárnap. Mégis úgy éreztem, hogy kell idő arra, hogy megérjenek a gondolatok, a felszínről lesüllyedjenek a mélyre, hogy legyen súlya annak, amit megéltem. Akkor éreztem és most is érzem, hogy jól döntöttem.

Érdekességképpen, amikor elkezdtem beszélgetni a kiállításon az egyik modellezővel, eleinte úgy kérdezgettem, érdeklődtem, hogy "Na majd ezt jól megírom a blogomon!", aztán egy idő után, hagytam, hogy menjen valamerre a beszélgetés. Engedtem, hogy átfolyjanak rajtam az érzések, gondolatok, válaszok.

Ahhoz, hogy írni tudjunk, előbb élni kell, aztán időt adni önmagunknak, végül ÍRNI! :)

Üdv, Honey*

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése