JELENLEG AZ OLDAL SZERKESZTÉS ALATT ÁLL! MEGÉRTÉSETEKET KÖSZÖNÖM!

2013. március 11., hétfő

Tavaszi ár

Hömpölyög az Ipoly a réteken,
Nem viszi semmilyen értelem.

Hullámok csapkodják életem,
Elzárják tőlem a végtelent.

Állni és nem folyni, ez kényelem,
Számomra legnagyobb félelem.
Árasszon el száz érzelem,
Szárnyalnom így lehet énnekem.

Ha lelkem majd nem csak tévelyeg,
Hanem árad, mint folyó a réteken,
Visszakapom végre az életem,
S meglelem benne az Édenem.






1 megjegyzés:

  1. Szia Honey,
    Nagyon érdekes,értelmes verset alkottál.Igazán egyedi és ügyeske.Mondjuk nem bántam volna,ha kicsit hosszabb lenne,de azért így is tetszett.Foglalkozz még a versírással,mert jól csinálod!:D
    Szeretettel Reni:)

    VálaszTörlés